BeaKözhely, de tényleg nehéz belefogni valamilyen bemutatkozás-szerűségbe. Persze kezdhetném azzal, hogy hány éves vagyok, meg hol születtem, folytatva az iskolákkal, érdeklődési körrel és miegyebekkel…

De most őszintén! Kit érdekel ez így ebben a formában és ezen a fórumon? Valami frappáns kellene, ami felhívja a figyelmet szerény személyemre és ezáltal a honlapon található velem kapcsolatos dolgokra, leginkább fotókra! Vagy inkább mindezeket fordítsam meg? Az itt fellelhető képek, miegymások legyenek olyanok, amelyek felkeltik az érdeklődést, felhívják a figyelmet arra az egyénre, aki azokat elkövette? Legyen így!

De ha ez a kívánatos helyzet, akkor viszont vajmi kevés értelme van annak, hogy mindezeket egy az 1970-es évek elején, a Bakony, a Vértes és a Velencei-tó által ölelt tájon született, kissé még mindig csacska női személy követte el? Egy olyan emberi lény, aki még sokáig szeretne ebben a pozícióban (mármint az emberi lényi-ben) megmaradni, megtalálni és el nem ereszteni, főleg pedig hosszú ideig élvezni az élet szépségét, az épített világ csodáit, átérezni a természet, az állatok és egyéb lények misztikumát.

De nem ragozom tovább, hiszen ha jól végzem a dolgom, akkor majd mesélnek rólam a képek…

 

 

TamásMár nem tartozom a fiatalabb generációhoz, hiszen 1965-ben születtem Ózdon. Gyermekkoromat Borsodnádasdon töltöttem, majd középiskolai tanulmányaimat a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban folytattam, és diplomámat is ebben a városban, az egykori Nehézipari Műszaki Egyetemen szereztem meg.

A nagybetűs Életbe okleveles gépészmérnökként léptem ki, azonban eredeti szakmámban tulajdonképpen egyetlen percet sem dolgoztam. Egy rövid ideig az akkor már Miskolci Egyetem oktatási és kutatási munkájában vettem részt, majd – jobbára anyagi megfontolásból – egy egészen más területre váltottam.

Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az ország másik felébe, Fejér megyébe kerültem. Most éppen Székesfehérváron élek, de a közeljövőben megvalósítandó terveim között szerepel, hogy egy barátságosabb, kisebb nyüzsgéssel járó, ember- és természetközelibb, azonban mégsem világvégi lakóhelyre költözöm.

Szabadidőm nagyobbik részét szeretem a természetben, hegyek, erdők és mezők közelében tölteni, ugyanakkor a múlt épített emlékei közötti barangolás is kikapcsolódást, regenerálódást jelent számomra. Érdekelnek a technikai sportok, a műszaki újdonságok, de olvasásra és zenehallgatásra is igyekszem időt szakítani.

 

www.innatura.hu