Az Országos Kéktúra története

 

Az Országos Kék Turistaút létrejötte Dr. Strömpl Gábornak, a Magyar Turista Szövetség tanácstagjának (1927-1935), majd később alelnökének (1936-1941) nevéhez fűződik.

A Magyar Turista Szövetségben főleg útjelzési kérdésekkel foglalkozott, és az ország turista úthálózati tervének kidolgozása során támadt az az ötlete, hogy az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával létrehozható lenne egy olyan hosszú út, amely a Bükktől a Bakonyig, vagy akár a trianoni határokig is terjedhetne. Az útvonal keleten a Galyaságon és a Sátor-hegyeken át a Nagy-Milicnél, nyugaton pedig a Kőszegi- vagy a Soproni-hegységben érné el az ország határát.

Az út eredetileg piros lett volna, de mivel a tervezett nyomvonal több kisebb szakasza – a Cserhátban pedig közel 100 kilométer – korábban kék színnel került lejelzésre, a Szövetség az átfestés helyett a kék szín mellett döntött. Az útvonal váltakozó intenzitással készült, és 1938-ra a teljes út mintegy négyötöde került felfestésre.

Az útvonal avatására, azaz az országos kék jelzés bejárására a Magyar Turista Szövetség tanácsa (az MTSZ fennállásának 25 éves jubileumára) staféta túrát tervezett, mely az országos kék keleti részén, 1937. június 27. és augusztus 20. között került volna megrendezésre. Ezt azonban szervezési problémák miatt nem sikerült megvalósítani, így a rendezvényt 1938-ra halasztották.

A jubiláris eseményt – Szent István király halálának 900. évfordulójára tekintettel – Szent István túrának, illetve Szent István turistavándorlásnak nevezték el.

Írott-kőről március 20-án, a Tolvaj-hegyről egy héttel később indult el egy-egy túracsoport, hogy Pünkösd hétfőjén, Dobogókőn találkozzanak. A túra esztergomi zárórendezvényén elhatározták ugyan, hogy 5 évenként hasonló eseményt rendeznek, azonban erre csak 50 év múlva, 1988-ban került sor, Szent István Emléktúra néven.

A II. világháborút követően a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya adott jelentős lökést a „Kéktúrázás” mozgalommá fejlődéséhez, amikor 1952. évi programját az országos kék jelzés útvonalára szervezett túrákra építette fel. Tagjai számára meghirdette a Tapolcától a Tolvaj-hegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg a Lokomotív Sportkör kiadványa, az első Kék-túra füzet, és ugyanebben az évben adták át a Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért.

Kéktúra jelvény

Az érdeklődés jelentős növekedése azonban meghaladta a szakosztály erejét, ezért a mozgalom szervezését és irányítását 1961-ben átadta a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Az MTSZ létrehozta a Kéktúra Bizottságot, és az év folyamán kiírta az Országos Kéktúra mozgalmat. Kissé módosított, új Kéktúra jelvény, új igazoló füzet készült az akkor már Sümegtől a Nagy-Milicig vezetett, 910 km-es útvonalra.

A Kéktúrázás népszerűségének további növekedését mutatja, hogy 1964-ben (Thuróczy Lajos szerkesztésében) színes nyomvonalvázlat melléklettel látott napvilágot a minden korábbinál részletesebb útikalauz, mely Az Országos Kék-túra útvonala mentén címet viselte.

A Kéktúra végpontját 1977-ben meghosszabbították az osztrák határ közelében található Velem községig. A túraútvonal – akkori – nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, mely ma is a település fölé magasodó Szent Vid templom mögött áll.

Az évtized végén (1979-ben) Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, és Másfél millió lépés Magyarországon címmel forgatott, 14 részes filmsorozatuk mára már legendává vált az Országos Kéktúra történetében.

A 80-as évek második felében …és még egy millió lépés Magyarországon címen újabb sorozat készült el, melynek során a természetjárással beoltott filmes stáb Velemtől Szekszárdig jutott. A Kaposvár és Szekszárd között már régebben meglévő Dél-dunántúli Kéktúra összekötése az országos Kéktúrúval e filmsorozat nyomán, 1989-ben történt meg.

A tévések következő filmje, a Kerekek és lépések újra lendületbe hozta a teljes Kéktúra Kör kialakításának elképzelését, és az érintett (Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén) megyék természetjáróinak közreműködésével 1996-ra, a honalapítás 1100 éves évfordulójára összeállt az Alföldi Kéktúra is. Az útvonal végleges kialakítása és felfestése 2000-ben fejeződött be, és ezzel létrejött az egész országot körbejáró túraútvonal, az Országos Kék Kör.

Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás után az Országos Kéktúra elérte eredeti végpontját, Írott-kőt, míg a túra keleti végpontját Hollóházára helyezték át. A túramozgalmat 2010 végéig több mint 4600-an teljesítették.

(Forrás: Magyar Természetbarát Szövetség, Wikipédia)

 

Az Országos Kéktúra kiírása

 

  1. Az Országos Kéktúra (OKT) célja: hogy a túra résztvevői az útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak és egyúttal képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségeiről, betekintsenek különféle tájaink életébe, mindennapi munkájába, megismerjék hazánk nagy részének történetét, föld- és vízrajzát, évszázadok alkotásait.

  2. A túra irányítója: a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ).

  3. A túra útvonala: az e füzetben részletesen vázolt és jelölt pontokon áthaladó, a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1128 km hosszúságban kék sávval jelzett Országos Kék turistaút.

    Igazolófüzet
  4. Ellenőrzőpontok: a füzet vázlatain bélyegzővel jelzett helyek, illetve helységek, amelyek megnevezése az igazolás céljára bekeretezett részeknél található meg.

  5. A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is). A túra időpontja és időtartama nincs korlátozva.

  6. A teljesítés igazolása: a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ez általában az egyéni igazoló füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel történik. Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi - erre nem kijelölt - hely bélyegzője is megfelelő.
    A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni.
    Felismerhető - a pontot és személyt együtt ábrázoló - fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak.
    A túra teljes távjának bejárása után a füzetet a lakóhely szerinti illetékes megyei, illetve budapesti természetbarát bizottsághoz/szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják és a jelvény kiadásáról intézkednek.

  7. Kéktúra jelvény: a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét, amelyet az érvényes MTSZ igazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen kapnak meg. Érvényes igazolvány hiányában, a teljesítőknek a jelvény mindenkori önköltségi árát kell megtéríteniük. A jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban "Országos Kék-túra MTSZ" felirat.
    A jelvényt az MTSZ központja adja ki. Átadásáról - lehetőleg ünnepélyes keretek között - gondoskodik. A teljesítőkről nyilvántartást vezet.

  8. Az Országos Kéktúra többször is teljesíthető. Többszöri teljesítés esetén a jelvényt külön kell megvásárolni.

  9. A Magyar Természetbarát Szövetség a 6-14 éves gyermekkorosztály részére 9 tájegységre bontott 300 km-nyi csökkentett távolságú un. Gyermek Kéktúrát (GYKT) ír ki.

    A tájegységek a következők:

    1. Kőszeg - Kemeneshát
    2. Balaton-felvidék
    3. Bakony
    4. Vértes - Gerecse
    5. Pilis - Budai-hegység
    6. Börzsöny - Cserhát
    7. Mátra
    8. Bükk - Aggteleki-hegység
    9. Cserehát - Zempléni-hegység

    Amennyiben a GYKT résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t tettek meg, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermek Kéktúra tájegységi jelvényt. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 km-t, nevezettek kiérdemlik a GYKT jelvényt is. Csoportok szervezése és vezetése címén 6 fő fiatal kísérőjeként egy-egy felnőtt is megkaphatja a fenti jelvényeket. (Jelvények árának térítése a 7. pontban leírtak szerint.)
    Tájegységenként - függetlenül a megtett kilométerek számától - csak egy jelvény adható ki. Ugyanez érvényes a GYKT jelvényre is.
    A GYKT keretében teljesített utak beszámítanak az OKT követelményeibe.
    A teljesítés igazolása ugyanúgy történik, mint az OKT-nál.

  10. Egyebek: a Kéktúra útvonalát sem a megyei bizottságok/szövetségek, sem egyéb szervezetek, illetve egyének nem változtathatják meg. Az esetleges ilyen irányú javaslatokat vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni.

(Az Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazoló füzet 2008. évi kiadása alapján)

 

Az Országos Kéktúra szakaszai

 

1. számú túra:
Írott-kő – Sárvár
69,5 km
2. számú túra:
Sárvár - Sümeg
72,3 km
3. számú túra:
Sümeg - Keszthely
43,8 km
4. számú túra:
Keszthely - Tapolca
27,0 km
5. számú túra:
Tapolca - Badacsonytördemic
16,7 km
6. számú túra:
Badacsonytördemic - Nagyvázsony
45,4 km
7. számú túra:
Nagyvázsony - Városlőd-Kislőd vá.
24,1 km
8. számú túra:
Városlőd- Zirc
41,0 km
9. számú túra:
Zirc - Bodajk, Csókakő vmh.
58,9 km
10. számú túra:
Bodajk, Csókakő vmh. - Szárliget
49,7 km
11. számú túra:
Szárliget - Dorog
65,1 km
12. számú túra:
Dorog - Piliscsaba
18,6 km
13. számú túra:
Piliscsaba - Hűvösvölgy
20,9 km
14. számú túra:
Hűvösvölgy - Rozália téglagyár (Bécsi út)
14,2 km
15. számú túra:
Rozália téglagyár (Bécsi út) - Dobogókő
22,2 km
16. számú túra:
Dobogókő - Visegrád, komp
24,2 km
17. számú túra:
Nagymaros - Nógrád
38,7 km
18. számú túra:
Nógrád - Becske
60,2 km
19. számú túra:
Becske - Mátraverebély
69,6 km
20. számú túra:
Mátraverebély - Mátraháza
27,6 km
21. számú túra:
Mátraháza - Sirok
21,6 km
22. számú túra:
Sirok - Szarvaskő
19,9 km
23. számú túra:
Szarvaskő - Putnok
57,3 km
24/a. számú túra:
Putnok - Aggtelek
31,1 km
24/b. számú túra:
Aggtelek - Bódvaszilas
31,4 km
25. számú túra:
Bódvaszilas - Boldogkőváralja
62,7 km
26. számú túra:
Boldogkőváralja – Bányi-nyereg
51,6 km
27. számú túra:
Bányi-nyereg – Hollóháza
42,9 km
Összesen:
1128,2 km

(Részletesebb adatok a TÚRASZAKASZOK menüpont alatt érhetők el)

www.innatura.hu